Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy weboldalunk látogatottságáról információkat gyűjtsünk. Kérjük, olvassa el az Adatkezelési tájékoztató cookie-k használatáról szóló részét, amelyben részletes információkat találhat az általunk használt cookie-król valamint azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket.

Az „Elfogadom” gombra kattintással Ön elfogadja, hogy weboldalunkon cookie-kat használunk.

Elfogadom
Termék kategóriák

Amiről a repceméz származik: a káposztarepce

A repce (Brassica napus) a káposztafélék családjába tartozó értékes ipari növény, a magjából elsősorban olajat készítenek, nektártermelésének köszönhetően pedig értékes repceméz is származik róla.

A repce (káposztarepce) tulajdonságai, jelentősége és felhasználási területei

A repce (Brassica napus) a káposztafélék családjába tartozó értékes ipari növény, a magjából elsősorban olajat készítenek, nektártermelésének köszönhetően pedig értékes repceméz is származik róla.
Őshazájának Dél-Nyugat-Európát, Észak-Afrikát, Ázsiát tekintik. A káposztarepce valószínűleg a káposzta és a kerekrépa természetes kereszteződéséből származik. A repceolajat réparepcéből és káposztarepcéből is elő lehet állítani, hazánkban a káposztarepce terjedt el. Ennek őszi és tavaszi változata is van, de a hazai klímán a tavasziak termése bizonytalan.
 

A káposztarepce tulajdonságai:

  • a növény tápanyagban dús talajon tenyészik jól,
  • 75-150 cm magasra nő,
  • levelei kékeszöldek,
  • sárga virágai fürtökben nőnek, melyek 15-30 mm-esek,
  • termése, a becő 5–10 cm hosszú, keskeny, egy-egy becőben 15–40 magot találhatunk,
  • az 1,5-2,8 mm-es magvak gömbölydedek, simák vagy barázdáltak, színűk lehet vörös, barna,  fekete vagy sárga,
A repcemagok olajtartalma 35-48 %, fehérjetartalma 23-25 %, héjtartalma 14-19 %. 250 kg repcemagból kb. 100 kg olaj állítható elő. A repce méhészeti jelentősége sem elhanyagolható, a repceméz igen értékes és finom csemege. A méhek segítségével min. 15 % a termésnövekedés.
Az európai kontinensen kb. a XIII. századtól találkozhatunk a repcével, főleg azokban a nyugati (hűvösebb éghajlatú) országokban termesztették, ahol a napraforgó nagyobb hőigénye miatt nem volt vethető.
 

A repce mézelése, méhészeti jelentősége

A repce virágon négy nektármirigy található a porzószálak tövében. A nektármirigyek zöld bibircsek. A repce virágban kevés a nektár, de annak nagy, 45 %-os a cukortartalma. Cukorértéke 0,3-0,5, ez azt jelenti, hogy a méh 2-3 repcevirágban talál annyi nektárt, mint egy akácvirágban. Mindezek ellenére a repce a legfontosabb tavaszi méhlegelő és igen értékes repcemézet ad. A repce akár 2-4 hétig is képes virágozni, a méhek róla nemcsak nektárt, hanem virágport is tudnak gyűjteni.

 

 

 

A repceolaj szerepe

A repceolajat időszámításunk előtt főleg világításra használták. Olaja nem száradó olaj, ez tette lehetővé világításra történő felhasználását a korszerűbb világítóanyagok (petróleum, világítógáz) megjelenéséig. A XX. században lendült fel ismét a repce termesztése, ekkor már az étkezésben étolajként hasznosították. Ipari hasznosítása is kiszélesedett: a nehéziparban a kohászatban, acélöntéskor edzőfolyadékként szerepelt, fémmegmunkálások során edző-hűtőfolyadék a repceolaj. Nyersanyaga a festék-, szappan-, és mosószergyártásnak, segédanyag a textil-, bőr-, gumi- és műanyagiparban. A gumigyártásban során kénnel keverve kaucsukszerű anyagként, a hadiiparban pedig nitroglicerin gyártására használják. Alkalmazzák még különböző kozmetikai cikkek, kenőcsök gyártásához, de margaringyártásra is.
A repce felhasználhatóságát az olajban található erukasav-mennyisége határozza meg. Az erukasav mind az emberi, mind az állati szervezet számára káros, mivel pajzsmirigy- és érrendszeri megbetegedéseket okoz, carcinogén - rákkeltő hatású. A nagy mennyiségben (45 %) erukasavat tartalmazó fajták kizárólagosan ipari célra használhatóak. Az 1970-80-as években előállított fajták erukasav-tartalma 2-5 % volt, napjainkban az újabb nemesítésű fajták (ún. „00" duplanullás) már 1 %-nál kevesebb mennyiségben tartalmazzák az erukasavat, így ezek minden káros következmény nélkül emberi fogyasztásra használhatóak. Az alacsony erukasav-tartalom mellett növeli ezen fajták értékét, hogy alacsony a glükozinolát-tartalmuk is, ami nagyobb mennyiségben fogyasztva mérgezést okozhat.
A repcemagból az olaj kinyerése után visszamaradó repcedara vagy repcepogácsa értékes fehérjéket tartalmaz, az egyik legkedvezőbb és legolcsóbb takarmány kiegészítő, a repcedara fehérjetartalma kb. 38-40 %. A repcemag  - főleg a héj miatt - kb. 12-17 % nyersrostot is tartalmaz, a nyershamu-tartalom 7,0-8,8 %.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A repceméz kiváló élettani hatásokkal bír, bár magas magas szőlőcukortartalmának következtében gyorsan kristályosodik, ezért még a méhészek körében is méltatlanul alulértékelt. Ám a gyors kristályosodási folyamatot kihasználva a repcemézből kiváló repce krémméz készíthető, ami egy könnyen kezelhető, krémes állagú finom csemege.