Fehér akác (Robinia pseudoacacia L.)
Az akác Amerikából származik, így csak Amerika felfedezése után tudott eljutni a világ többi részére. Ma Magyarország az akác 2. hazája, mivel nálunk több akác található, mint egész Európában együttvéve.
- Az első akáccsemete 1601-ben került be Európába, Robin János a párizsi botanikuskert igazgató segédletével.
- Magyarországra 1710-20 között jutott el és miután megismerték az akác előnyös tulajdonságait, felhasználhatóságát, megkezdték tudatos telepítését hazánkban. A terjesztés úttörői Krámer György orvos és Tessedik Sámuel lelkész voltak.
- 1750 körül a Komárom melletti Herbály községben katonai erődítményeket fásítottak akáccal 300 hektáron.
- 1807: Szeged környékén a futóhomok megkötésére már használtak.
- 1865-95: a tömeges elterjedés időszaka.
- 1920: Trianon után az ország elvesztette erdőterületeinek jelentős részét.
- A háború utáni gazdasági társadalmi változás magával hozta a mezőgazdaság átalakulását is, akkortájt tértek át a külterjes, legeltetéses állattartásról az intenzív, istállózó állattartásra. A szabadon maradt legelők jelentős részét akáccal telepítették be, gyakran legelőtársulási nagy kiterjedésű földeket, így alakultak ki a nagy akác-erdők a méhészek nagy örömére.
- 1945 előtt az akác a kisparaszti gazdaságok fája volt. Használták tüzelőnek, szerfának, szőlőkarónak, kocsi- és szekérgyártáshoz, bányákban tartófaként, illetve továbbra is használták meddőhányók megkötésére, szél- és vízerózió elleni védelemre.
- Majd megtorpant és hanyatlásnak indult az akác népszerűsége, ennek okai:
- A nagyüzemi gazdaságok megjelenése elsorvasztotta a kisparaszti gazdaságokat, így azok akác faanyag igénye jelentősen visszaesett.
- Megjelentek a földgáz és a kőolaj, mint energiahordozók.
- Számos bánya is bezárt, már nem volt szükség a bányákban tartófára. - Ezek következtében az erdészeti vezetés az akác-erdők radikális csökkentését irányozta elő.
- Később új igények jelentek meg, a tudomány és a technika fejlődése megmentette az akácot:
- a beton oszlopok helyett visszatértek az akácoszlopokra a szőlőültetvényeken,
- a fűrészáru gyártásról áttértek a lemezáru gyártásra,
- az akác gőzöléses, ragasztásos technológiával nagy távolságok áthidalására lett alkalmas,
- a kőolaj és földgáz megdrágult, így sokan visszatértek a fatüzeléshez,
- napjainkban az akácfa tartóssága miatt az egyik legnépszerű kültéren használt faanyag, mivel vegyszeres kezelés nélkül is ellenáll az UV sugárzásnak, a hőmérséklet ingadozásoknak és a csapadék káros hatásainak, ezért előszeretettel alkalmazzák terasz- és homlokzatburkolatként, kerti- és parki bútorokhoz. - Korábban a tervgazdaság időszakában a kevésbé termékeny termőföldeket is akáccal telepítették, mert így mentesültek a termelési kötelezettség alól és igényelhették az erdőtelepítési támogatást is.
- 1989 után a kárpótlási eljárások következtében sok új kisebb-nagyobb területtel rendelkező földtulajdonos lett, akik szintén felismerték az erdőtelepítés és a vele járó támogatás előnyeit.
Az akácállomány arányának alakulása a magyar erdőkben
| Év | 1885 | 1911 | 1938 | 1962 | 1970 | 1976 | 2008 |
| %-os arány | 2,1 | 3,3 | 10,1 | 16,0 | 22,1 | 18,0 | 23,2 |
Az akác erdők területi nagyságának alakulása hektárban
| Év | 1911 | 1938 | 1957 | 2006 |
| Terület (hektár) | 109.000 | 186.000 | 200.000 | 415.272 |
Az akác méhészeti jelentősége
- Az akác a legbiztosabb tömegben virágzó mézelő növényünk. Ugyan rövid ideig virágzik, de ideális esetben bőséges nektárforrás.
- Legjobban meleg éjjel utáni meleg napon 25-30 fokon mézel.
- A 11-20 éves akácfáknak a legjobb a nektártermelő képessége. 1 kg akácnektárból 0,5 kg akácméz lesz.
- Időrendben 5 féle akácnyílást különböztetünk meg: legkorábbi, korai, közép, késői és legkésőbbi.
Forrás: Fritsch Ottó - Erdei méhlegelő
A magyar akácméz 2014-ben Hungarikum lett.
Az akácméz a leglassabban kristályosodó mézfajtánk. Fogyasztása nem csak kellemes, de egészséges is.
Ismerje meg az akácméz tulajdonságait és jótékony, gyógyító hatásait!
